Az akác mezőgazdasági jelentősége, hazai elterjedése
Az akác Amerikából származik. Európába 1601-ben, Magyarországra
1710-1720 között hozták be. Ez volt az első
fafaj, amely Észak-Amerikából Európába került. Kezdetben
parkfának és utakat szegélyező sorfának ültették. Erdőtelepítés
céljára a magyar katonai kincstár alkalmazta először 1750-
ben. Európai viszonylatban is ez volt az első erdőtelepítés.
Az alföldi futóhomok megkötése 1807-ben kezdődött, s
már erre a célra is kiterjedten alkalmazták az akácot. Mezővédő
erdősávokat is Magyarországon telepítettek először
akáccal 1827-ben Pusztavacs környékén.
1923-ban született az alföld fásítási törvény, amelynek keretében
a második világháborúig a mezőgazdasági művelésre
alkalmatlan földterületeken 38 ezer ha akácerdőt telepítettek.
1958-ban kereken 200 ezer ha akácerdőnk volt. Ez akkor
azt jelentette, hogy Magyarországnak több akácerdeje volt,
mint Európa többi országának együttvéve. Az akácfa hasznosítása,
ipari feldolgozása tekintetében is mi jutottunk a legmesszebbre.
A magyarországi akác kutatás-fejlesztés még ma
is nemzetközi mércét jelent. Magyarországon még ma is ez a
legelterjedtebb fafaj.
Erdőterületeinknek csaknem 20%-át foglalja el. Az akác
világviszonylatban is a három legelterjedtebb fafaj közé tartozik.
Csak az eukaliptuszokat és a nyarakat ültetik hasonló
nagyságrendben.
Az akác előnyös tulajdonságai
Gyorsan nő. Jó termőhelyeken 30-35 m magasságot és
80-100 cm-es mellmagassági átmérőt is elér. Vágásérettségi
kora 25-30 év. A legjobb termőhelyeken 40-45 éves korban
termelik ki. A szántóföldi fatermesztés keretében rövid (10-
15 éves) vágásfordulóban is telepíthető lenne. A gyors növekedés
és a nagy térfogatsúly miatt az akác szárazanyag-produkciója
kiemelkedő. A Magyarországon termeszthető fafajok
között csak a nyárfának van hozzá hasonló szárazanyagprodukciója.
Magról könnyen szaporítható. Az akác minden évben bőven
terem, de magot csak a kijelölt magtermő állományról
szabad gyűjteni!
Betegségekkel szemben ellenálló. Gyakorlatilag csak a kései
és a korai fagyoktól szenved, ezért a fagyzugos helyekre
nem szabad akácot ültetni!
Jól sarjad. Gyökérről és tuskóről könnyen felújítható.
Gyökérdarabokkal is szaporítható. A nemesített akácfajtákat
általában gyökérdugványokkal szaporítják.
Pillangós virágú növény. A gyökérgumóiban megtelepedő
baktériumok növelik a talaj nitrogéntartalmát. Az akácavar
gyorsan bomlik. Akácosokban a körforgalomba juttatott
összes nitrogén mennyisége kétszer akkora, mint más erdőtípusokban.
Az akácosok mezőgazdasági köztes művelésre is
alkalmasak.
Jó mézelő fafaj. Az akácméz kiváló exportcikk. Évente
10-12 millió dollár értékű akácmézet exportálunk. Kiemelkedő
cukorértékű (1,9 mg/virág) a direkt méztermelési célra
nemesített 'Rőzsaszín-AC akácfajtánk virága. A kommersz
akácvirág cukorértéke 0,6-1,2 mg/virág.
Az akácfa nyersen is ég. Energiaértéke nagy (3520
Kcal/kg).
Az akác termőhelyi igénye
Az akác volt az első fafaj, amelynek termőhelyigényét
meghatározták. „Az egyes termőhelytípusokon alkalmazható
célállományok és azok várható növekedése" című kiadványok
(1970,1975) az akác telepítésére alkalmas termőhelyeket
részletesen tárgyalják.
A gyertyános-tölgyes klímában 28, a kocsánytalan tölgyes-
cseres klímában 24, az erdős-sztyepp klímában 61 termőhelytípuson
termeszthető az akác. Az erdészeti termőhelyosztályozásban
alkalmazott 43 genetikai talajtípus közül huszonkettőn
lehet gazdaságosan akácfát termelni.
Az akáctermesztésre leginkább alkalmas talajtípusaink:
humuszos; homoktalaj és kombinációi; barnaföld; rozsdabarna;
kovárványos barna; csernozjom barna és réti erdőtalajok;
réti csernozjom; öntés csernozjom; csernozjom jellegű homok
és ezek kombinációi. A szikes talajok közül csak a
sztyeppesedőréti szolonyec jöhet számításba. A kavicsos-törmelékes
váztalaj vagy a durva szemcséjű homok és az erősen
kötött agyag akácnak nem való!
Mielőtt az akáctelepítéshez hozzáfognánk, kérjünk erdészeti
termőhelyfeltárási szakvéleményt. A szakvéleményezés
költségeit a szaktanácsadói hálózat keretében az állam megtéríti.
Az akác felhasználási lehetőségei
Az akác meghonosítása óta kötődik a mezőgazdasághoz.
Már a két világháború között is a kisparaszti gazdaságok
kedvelt fafaja volt. Fáját jól fel tudták használni a legkülönfélébb
házi szükségletek kielégítésére (pl. tűzifa, szerszámfa,
épületfa stb.).
Az akácfa hagyományosan főleg tűzifaként, mezőgazdasági
szerfaként hasznosul (mezőgazdasági épületfák, kerítéseleniek,
szőlőkarók, támoszlopok, szerszámnyelek stb.), de a
vízépítés, a bányászat és az építőipar is mindig szívesen
alkalmazta (pillérfa, bányafa, pallódeszka, parketta stb.).
Speciális kezelések után az akácfa felhasználási lehetőségei
szinte korlátlanok. Például gőzölés hatására az akác fája
megpuhul, különféle hajlított fatermékek gyártására is alkalmassá
válik. A fa eredeti sárga színe is megváltozik, sötétebb,
barnább lesz. A gőzölt akácból igen szép bútorokat, burkolólapokat
lehet gyártani. A korszerű fakötések alkalmazásával
az akácfa hátrányos tulajdonságai (pl. a térgörbesége) kiküszöbölhetök.
A rövid fűrészáruk mini ékcsapfogazással tetszőleges
hosszúságra toldhatok. Ragasztással (szélességi és
vastagsági toldásokkal) tetszőleges keresztmetszetű szelvények
készíthetők. (Ragasztott, szegezett tartószerkezetek, rétegelt
lemezek stb.) Az így készült szelvények mérettartása,
szilárdsága jobb, mint a természetes faanyagoké.
Az akácfa tartóssága szabadban 80 év, állandóan nedvesen
500 év, állandóan szárazon 1500 év. Csak a tölgynek van
ehhez hasonló tartóssága.
Az akácfa bármely forgácsolóberendezéssel megmunkálható,
simára gyalulható és könnyen esztergálható. Megmunkálása
azonban szerszám- és energiaigényes. Késelni és hámozni
csak gőzölést követően lehet. Jól fényezhető, rosszul
pácolható és nehezen telíthető. Az általában használt ragasztóanyagokkal
jól ragasztható (hidegen és melegen egyaránt).
Fafeldolgozási szempontból hátrány, hogy a hagyományos
akácerdőkben sok a térgörbe és a kis átmérőjű rönk, illetve
szálfa. Ezeket a hátrányokat ma már a nemesített akácfajták
telepítésével ki lehet küszöbölni.
Akác fajtaválaszték
Az egész világon mi voltunk az elsők, akik az akác kedvezőtlen
tulajdonságainak kiküszöbölése végett növénynemesítéssel
is próbálkoztunk. Ez a munka még 1930-ban kezdődött
Fleischman Rudolf kezdeményezésére. Az elmúlt 20 évben
10 akácfajtát minősítettünk. Hármat (Nyírségi, Zalai, Rózsaszín
Császártöltési, Appalachia) 1979-ben, kettőt (Üllői, Szajki)
1982-ben.
Üzemi méretekben három fajta terjedt el (Nyírsági, Üllői,
Rózsaszín AC). További két fajta most van felfutóban (Jászkiséri,
Appalachia).
A Nyírségi akác 6 klónból álló klónkeverék. Viszonylag
könnyen szaporítható. Ez a legelterjedtebb akácfajtánk. Hátránya,
hogy villásodásra hajlamos, ezért a szokásosnál (2,5x1
többször is nyesni kell.
Az Üllői akác 3 klón keveréke. Törzse egyenes, a koronában
is végig követhető. Értékes fűrészipari alapanyagot ad. Ez
a második leginkább elterjedt akácfajtánk. Gyakorlatilag nem
villásodik és viszonylag könnyen szaporítható.
Rózsaszín AC akác 6 klón keveréke. Virága rózsaszínű.
Méhészeti célra nemesítették. Ennek van a legnagyobb mézhozama.
Ráadásul még később is virágzik, mint a kommersz
akác. A fatermő képessége is legalább olyan jó, mint a kommersz
akácé.
Jászkiséri akác 1 klón. Ez a legerőteljesebb növésű akácfajtánk.
Viszonylag nagy szárazanyag-produkciója miatt leginkább
forgácsfa-, farosttá-, tűzifatermelésre alkalmas. Hátránya,
hogy villásodásra hajlamos. Telepítése a Nyírségi
akáchoz hasonlóan csak a szokásosnál sűrűbb hálózatba javasolható.
Az Appalachia akác 1 klón. Kettős hasznosítású fajta.
Hosszabb vágásfordulóban értékes fűrészipari alapanyagot,
rövidebb vágásfordulóban kiváló minőségű rúdfát ad. Ágfeltisztulása
igen jő. Alig kell nyesni. Kérge sima, finoman
repedezett. Hátrányaként emlegetik, hogy a vad nagyon szereti.
(Ezt a fajtát szereti a legjobban.) Bizonyos esetekben (pl.
vadtartás, takarmányozás) ez a tulajdonság kifejezetten
előnyös is lehet.
Az akácfajták alkalmazhatóságát illetően a fenti tulajdonságok
is a sokféleségre utalnak. Valamennyi akácfajtánk
többhasznú! A legfontosabb haszonvételi lehetőségek: értékes
fűrészipari alapanyag (fűrészrönk); kiváló minőségű szálfák
(rudak, oszlopok, épületfák); nagy mennyiségű tűzifa
(biomassza), méhlegelő, takarmányerdő stb.
Megjelent az ERDÉSZETI LAPOK 1995. októberi számában