Tibolddaróci Kapusi Kert
 

Akácosok sarjaztatása

A "Nyírségi" akác köztermesztésbe vonása

Az akáctermesztés biológiai alapjainak megújítása

Akáctermesztési modellek

 Akácosok kitermelésének-felújításának költség-hozam mérlege

 Erdőtelepítésre tervezett mezőgazdasági területek termőhelyvizsgálatának tapasztalatai a nyírségben

 

 Akác-energiaerdők létesítése

és fenntartása

Akác esetében az energiaerdők rövid

vágásfordulójú változata javasolható, főleg

kistermelőknek. (Rövid vágásforduló

alatt értendő a 10-15 éves vágáskor.) A

rövid vágásforduló előnye, hogy az energiaerdő

egy nevelővágás beiktatásával -

akár még véghasználati korban is - hagyományos

erdővé alakítható. (A minirotációs

energiaerdők esetében ilyen lehetőség

nincs.)

Ugyanazt az akácost legfeljebb háromszor

szabad sarjaztatni. A harmadik

sarj után ismét magcsemetéket kell ültetni.

A magcsemetékből származó állományt

12-13 éves korban, az első sarjat

10, a másodikat 12, a harmadikat 13-15

éves korban célszerű kitermelni. Ahhoz,

hogy egy falusi háztartás tűzifa-szükséglete

(8-10 m3/év) minden évben biztosítva

legyen,  1- 2 ha energiaerdőt

kell telepíteni A rövid vágásfordulójú akác energiaerdők

telepítési hálózata 2.5x2

vagy 2,5x1 m. Jó termőhelyeken az előbbi,

közepes termőhelyeken az utóbbi.

(A 2,5x2 m-es hálózatot a jobb növőtér

kihasználása végett, háromszögkötésben

célszerű elrendezni.)

Ültetés előtt az agyagos-vályogos talajokon

35-40 cm-es mélyszántást, a

homoktalajokon 60-70 cm-es mélyforgatást

célszerű végezni. (A talajfelszín elmunkálása

minden esetben kívánatos.) A

csemeték kiültetése kézzel vagy géppel

történhet, ezek a módszerek általában ismertek.

Ültetés után a csemetéket a talaj

felszínéig vissza kell vágni, hogy tőből

egészséges új szárak nőjenek. (Egyszálazást

csak abban az esetben kell végezni,

ha a hagyományos erdővé történő átalakítás

lehetőségét is fenn kívánjuk tartani.)

Nagyon fontos az ültetvény talajápolása,

amit az ültetés után az állomány teljes

záródásáig (3-6 éves korig) rendszeresen

el kell végezni. Ez évente három-

négy sorközművelést (tárcsázást, talajmarózást)

jelent, de az első évben a

csemeték sorát is legalább kétszer ajánlatos

megkapálni. (Ha a gyomosodást 3-

6 évig sikerül megakadályozni, akkor a

következő fordulók sarjállományait valószínűleg

nem kell ápolni, tehát megéri!)

Az akác-energiaerdőben nevelővágást

vagy törzsápoló nyesést nem kell végezni.

(Nevelővágásra csak akkor van szükség,

ha energiaerdőnket hagyományos

erdővé akarjuk átalakítani.)

Az akác-energiaerdők

támogatottsága

Az energiaerdő nem csak erdőgazdálkodási

téma. A környezetvédelemben, az

energiaellátás racionalizálásában, a

vidéki lakosság foglalkoztatásában,

az elmaradott térségek fejlesztésében

is legalább olyan fontos lehet, mint

a földhasznosításban vagy a vidéki

lakosság tüzelőanyag-ellátásában. A

nem fatermesztési haszonvételi lehetőségek

közül a következőket érdemes

külön is hangsúlyozni:                                         

Az energiaerdők a mezőgazdasági

művelésből kikerülő földterületeket

hasznosítják, a vidéki (falusi) lakosság

jövedelemszerzési lehetőségeit

bővítik, a talajt és a levegőt javítják,

általában a környezetüket is védik.

Az energiaerdőben felhalmozódó

napenergia villamos energiává is átalakítható

és az ország villamos hálózatába

betáplálva bármely fogyasztóhoz eljuttatható.

(A kisebb lélekszámú, hátrányos

helyzetű vidéki települések körülfásításával

és megfelelő tüzelőberendezések

odatelepítésével az energiaerdő - legalábbis

a helyi lakosságnak - olcsó és

biztos villamosenergia-forrást is jelenthetne.)

Az energiaerdő beruházási tőkeigénye

kicsi. (A rövid vágásfordulójú

akácültetvények estében cz legfeljebb

500 000 Ft/ha.) Egyszeri beruházással

több évtizedig funkcionáló, három-négy

alkalommal kitermelhető és magától

megújuló (felsarjadó) faállomány jön létre.

Az energiaerdők kitermelése teljes

mértékben gépesíthető, de hagyományos

módon, egyszerű kézi szerszámokkal is

elvégezhető. Az energiaerdők legfőbb

támogatói az állami pénzforrások (fejlesztési

alapok) lehetnek. Ilyenek pl. a

mezőgazdaság-fejlesztési alap. a környezetvédelmi

alap, a térségfejlesztési alap.

a munkaerő-foglalkoztatási alap stb. (Az

energiaerdők telepítésében, finanszírozásában,

hasznosításában az önkormányzatok

és az energiaszolgáltatók is érdekeltek

lehetnek!) Az állami fejlesztési alapokból

támogatás pályázati úton kérhető.

A pályázatokat célszerű szakemberrel

(bejegyzett szaktanácsadóval) készíttetni!"

Az energiaerdők szaporítóanyag-ellátása

Magyarországon jelenleg több mint

200 olyan csemetekert van, ahol akáccsemetét

is termelnek. (Akáccsemetét

csak engedélyes csemetekertből vagy

szaporítóanyag-kereskedőtől szabad vásárolni.)

A forgalomba kerülő csemetéket

magból vagy az akác valamelyik növényi

részéből (pl.-ul gyökérből) nevelik.

A magcsemeték a magtermelő

állományok magonc utódai és általában

egyéves magágyi csemeteként kerülnek

forgalomba. (Ezen kívül kapható

még egyéves válogatott és kétéves iskolázott

csemete is. A magcsemetékből általában

túlkínálat van, ezért érdemes

több csemetekertben is érdeklődni.) A

vegetatív úton nevelt csemeték az államilag

minősített akácfajták utódai, és általában

egyéves gyökeresdugványként

kerülnek forgalomba. (Előfordulhat még

kétéves gyökeresdugvány vagy valamilyen

oltványcsemete is.) Energiaerdők

telepítéséhez a kétéves gyökeresdugvány

vagy az egyéves válogatott magcsemete

a legalkalmasabb

 

AKÁC PLANTÁZSOK LÉTESÍTÉSE

 

CÉLKITÜZÉS:

 

Az akác fafajú energetikai faültetvények biológiai alapjainak fejlesztése keretében létrejött legújabb kutatási eredmények gyakorlati  bevezetése.                                                                                        A nemesített szaporítóanyaggal történő ellátás alapjainak  (üzemi szaporitóanyag bázisainak) kiépítése.

Nagy teljesítményű akác törzsfák ex situ génmegőrzése.

 

A célkitűzés indokoltsága:

 

 A faanyag energetikai célú termesztése és felhasználása  az elkövetkezendő évek kiemelt feladata lesz. A földhasználat racionalizálása és a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedése miatt várható, hogy  az akác szaporítóanyagok iránti  kereslet  évről-évre növekedni fog. Rövid időn belül a jelenleginek akár a duplájára is növekedhet.

Magyarországon jelenleg kb.40 millió akác csemete kerül kiültetésre évente az erdőtelepítések keretében.

Új fatermesztési módszerként került bevezetésre az energetikai faültetvény. Várható, hogy az energetikai faültetvények túlnyomó része ( több mint 50 %-a) akác fafajjal fog megvalósulni. Az energetikai faültetvények létesítéséhez  nemesített szaporítóanyagot célszerű használni , mert  a nemesített szaporítóanyagok használata esetén sokkal nagyobb faanyag hozam érhető el, mint a kommersz akác használata esetében.

Az új telepítések nemesített szaporítóanyaggal történő biztonságos ellátásához minden igényt  kielégítő és  minősített szaporítóanyagokat  kibocsátó törzsültetvények /plantázsok,/  létesítése szükséges .

A törzsültetvények kellő mértékű megvalósulása esetén várható, hogy az akác energetikai faültetvények túlnyomó része nemesített szaporítóanyagok felhasználásával fog létesülni. A nemesített szaporítóanyagokkal létesített  faültetvények hozamai minimum 40 %-al lesznek nagyobbak, mint a hagyományos szaporítóanyagokkal létesített faültetvényeké.

A  megvalósuló , elit termesztési fokozatú, vizsgált kategóriájú szaporítóanyagokat kibocsátó plantázsok tevékenységének ellenőrzése, minősítése lényegesen könnyebb lesz, mint a kommersz szaporítóanyag forrásoké.

 

 

  Nemesítő: dr.Kapusi Imre  3424. KÁCS. Dózsa  Gy. u. 36

  Fajtajogosult: SILVANUS DISZFAISKOLA KFT. 9444. Fertőszentmiklós. Petőházi u. 1                                                                                  

 

’TURBO’ akác magtermesztő ültetvény

(30 év akácnemesítési eredménye 30 hektárba sűrítve. Szabó Gábor erdőmérnök írása)

 

 

Magyarország az akácgazdálkodásban és az akác nemesítésében is a világ élvonalába tartozik. Ezt a tényt mind hazai mind nemzetközi fórumokon előszeretettel emlegetjük, és méltán lehetünk büszkék az elért eredményekre. Ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló fajtaválasztékot és a hazai akácgazdálkodásban alkalmazott nemesített szaporítóanyagok arányát, akkor már sokkal árnyaltabb képet kapunk, hiszen akácerdeinkben, ültetvényeinkben csak elvétve találunk magas nemesítési fokozatú szaporítóanyagot és abból fejlődött állományokat. Erdeink, ültetvényeink többsége magtermő állományok alól gyűjtött akácmagokból nőtt, melyek közül a szakmában talán legismertebbek a ’PUSZTAVACSI’ és ’ÓFEHÉRTÓI’ kijelölt magtermő állományok. Üdvölendő eredmény volna, ha az eredmények büszke emlegetése mellett az akácgazdálkodásban fokozatosan nagyobb teret kapnának a magas genetikai értékű nemesített akác fajták, ezzel emelve az állományok minőségét és a kitermelésekben az értékesebb választékok arányát. Nyilván a fenti célnak elengedhetetlen alapfeltétele a versenyképes áron beszerezhető nemesített szaporítóanyag.

 

Az akác hazai nemesítésének történetét számos munka feldolgozta már, sokan az ’ÁRBOCAKÁC’ fajtacsoportot azonosítják az akácnemesítés legfontosabb eredményeivel, gondolok itt többek között az ’ÜLLŐI’ vagy ’NYÍRSÉGI’ fajtákra. A legújabb fajtákat, mint az elmúlt 30 év nemesítői munkájának eredményeit már talán kevesebben ismerik. Dr. Kapusi Imre az Erdészeti Tudományos Intézetben, majd később önállóan is folytatta nemesítői tevékenységét, melynek alapgondolatát az akác fiatal kori gyors növekedésében rejlő előnyök kihasználása és a célzott szelekciós tevékenység adta. Külön cikket érdemelne a nemesítési folyamat és négy utódnemzedéken át végzett szelekciós módszer leírása, helyszűkében itt csak a leglényegesebb pontokat emeljük ki.

 

A nemesítés kiindulási alapanyagát üzemi magtermő állományokból származó magonc csemeték adták. 20 alföldi csemetekertben 7 év alatt kiválogatásra kerültek a kiugróan jó növekedésű egyedek (első szelekció). A kiválogatott 116 000 db Ófehértói és 24 000 db Pusztavacsi származású csemete összesen 40 hektár kísérleti erdősítésbe került kiültetésre 13 községhatárban. Ezekben az utódvizsgálati állományokban szelektált tovább a nemesítő, ennek során 125 jó növekedésű és jó törzsalakú törzsfa került kijelölésre (második szelekció). A 125 törzsfa törzskönyvezésre került. A nemesítési folyamat itt kettévált. 86 gyökérdugvánnyal jól szaporítható törzsfaklón került kiválasztásra (harmadik szelekció) és kihelyezésre klónkísérletekbe, emellett a 125 törzsfa magonc utódaiból több helyszínen utódvizsgálatokat létesítettek. A törzsfanemzedékek visszatérő felvételezése és értékelése alapján a 125 törzsfából kiválasztásra kerültek azok, amelyek magonc utódai a legnagyobb faanyagproduktumot adták az utódvizsgálatokban (negyedik szelekció). A 8 legjobb utódnemzedékkel rendelkező törzsfa adja az ún. ’TURBO’ fajtacsoportot.

 

Felismerve a nemesítés eredményeiben rejlő lehetőségeket, Németh Jenő, mint a Silvanus cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője megállapodást kötött Dr. Kapusi Imrével, és megvásárolta a 125 törzsfa és a törzsfák utódnemzedékeinek hasznosítási jogait. A legjobb nyolc törzsfa vegetatív felszaporításával nyert klóncsemetékből 2012-2013 folyamán a Silvanus 30 hektáron magtermesztő ültetvényt létesített Zala megyében azzal a céllal, hogy mind a hazai mind a nemzetközi piacra vizsgált kategóriájú, elit termesztési fokozatú, fémzárolt ’TURBO’ akác magot és ebből nevelt magonc csemetét tudjon előállítani. A plantázsban felhasznált klónok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál növényfajta oltalomra bejelentésre kerültek, elkerülendő a jogosultak körén kívüli illetéktelen szaporítást és hasznosítást.

 

A nemesítési folyamatot a Silvanus cégcsoport nem fejezte be a ’TURBO’ klónok hasznosításával, hanem saját üzemi körben tovább folytatta azt a 125 törzsfa utódnemzedékében végzett egyedszelekcióval, melynek célja immáron a gyors növekedés mellett a kiváló törzsalakkal és faminőséggel rendelkező fák kiválasztása volt (ötödik szelekció). A kijelölt törzsfák és vegetatív utódaik alkotják a ’TURBO-OBELISK’ fajtacsoportot. A jelenleg is folyó K+F tevékenységünk legfontosabb feladata az új fajták tesztelése és a ’TURBO-OBELISK’ vegetatív szaporítóanyag üzemi léptékű előállításának kidolgozása az önköltségek fokozatos csökkentése mellett. A cél versenyképes árú, magas genetikai értékű vegetatív szaporítóanyag előállítása. A K+F munkát az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam is támogatta a GOP-1.1.1-11-2012-0084 számú pályázati konstrukcióban.

 

A ’TURBO’ és ’TURBO-OBELISK’ fajtákról bővebben a www.silvanusforestry.com oldalon tájékozódhatnak, illetve a Silvanus erdészeti üzletágának kollégái adnak részletes felvilágosítást.

 

Budapest. 2014.

 

Turbo akác      

 

 

                       Turbo Obelisk akác

                            Turbo Obelisk akác

 

Asztali nézet