Tibolddaróci Kapusi Kert
 

INTERJÚ  AZ ERDÉSZETI LAPOKNAK (az interjút Pápai Gábor erdőmérnök készítette)


KÉRDÉS

 Az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának voltál az igazgatója, így ismert meg a szakma. Egyszer csak vállalkozó lettél! Mi történt?

VÁLASZ

 1982. és 1994. között voltam állomásigazgató. Ténykedésem alatt az állomás létszáma kétszeresére, az állóeszközök bruttó értéke több mint ötszörösére, a megbízásos munkák árbevétele tizennyolcszorosára emelkedett. ERTI kezelésbe vettem a püspökladányi 407 ha-os szikkísérleti erdőkomplexumot  és 6 ha-ral bővítettem  az arborétumunkat. A rendszerváltás után az állomás valamennyi épületét felújítottam. Bemutató házat , erdei iskolát, üvegházat , ló istállót , kilátót, víztározót, teniszpályát, szilárd burkolatú utat, gépkocsi parkolót építettem. Kicseréltem az összes légvezetéket földkábelre és az azbeszt ivóvízvezetékeket műanyag vezetékekre. Kiépítettem az állomás számítástechnikai és távközlési rendszerét.   Országos rendezvényeket szerveztem, előadásokat, bemutatókat tartottam. A rendszerváltásban is részt vettem.  Én voltam a Hajdú-Bihar Megyei V. számú Választó Körzet Választási Bizottságának az elnöke. Nagyon hasznosnak éreztem magam, rengeteg  sikerélményben  volt részem. A baj valószínűleg 1992-ben kezdődött, amikor vettem magamnak két lovat, s a lovakkal kültagként beléptem az Álomzug Betéti Társaságba. / Ez a betéti társaság bérelte az állomás legelőit és üresen álló épületeit/.

1993-ban az ERTI élén vezető váltás történt . Az új vezetőnél a közvetlen környezetemből valaki besározott. Fegyelmi vizsgálat indult ellenem. A vizsgálat alaposságára utal , hogy  még az arborétum fa kerítésébe bevert szegeket is megszámolták.  Három napig  tartott  mire megállapították, hogy a kerítésben több szeg van , mint amennyit a boltból vásároltunk. Nem akarták elhinni, ezért újra  számoltak. Két hónapig tartó, minden részletre kiterjedő vizsgálat után  megkaptam a szerintem már jóval előbb meghozott fegyelmi határozatot, miszerint visszavonták állomásigazgatói megbízásomat. Indoklás: „dr. Kapusi Imre a saját nevében az intézetet képviselve az Álomzug BT-vel bérleti szerződéseket kötött,  a bérleti szerződés joghatályos aláírására nem volt jogosult”. Azt nem vizsgálták, hogy ezek a szerződések a korábbi ERTI szerződéseknél lényegesen kedvezőbbek voltak. A fegyelmi határozatot megfellebbeztem, munkaügyi bírósághoz fordultam. Sajnos a bíróságon nem nekem adtak igazat. Sőt, kioktattak! Azt mondták, hogy egy közalkalmazottnak nem kötelessége a tevékenysége gazdasági  előnyeit - hátrányait  mérlegelnie. Ez  csak a verseny szférában  elvárás. Néhány hónap elteltével az állomáson a nemesítői részleget megszüntették, mondhatnám úgy  is, hogy  kiszerveztek az ERTI-ből. Így lettem  vállalkozó. Azért  az ERTI  kapcsolatom nem szakadt meg. Azóta is minden évben kötnek velem egy megbízási szerződést, aminek a keretében fizetik a törvény által előírt nemesítői jutalékomat. ERTI kutatóként  15  nyár , 3  fűz és 1 szil fajta előállításában vettem részt. Ezért évente szoktam kapni 3-4 ezer forint nemesítői jutalékot.  

KÉRDÉS

Nehéz volt az indulás?

VÁLASZ

Hát nem volt könnyű! Az ellenségeim rossz híremet keltették. Szerencsére nem estem pánikba. Az ERTI-től kapott végkielégítésemből vettem egy gépkocsit,  megnyitottam az Akác-Nyár Menedzser Irodámat és folytattam a munkát ott, ahol  abbahagytam.  Nem kellett pályát változtatnom! Az üzemi kísérleti területeim jelentős részét,  a területek tulajdonosainak kérésére továbbra is én gondoztam  Nagy erőt és önbizalmat adott, hogy az ERTI helyett  engem választottak! A magánerdő szektorban volt néhány  ismerősöm, akikkel már korábban is együtt dolgoztam, ők segítettek. Hálával tartozom  a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulatnak  és a Napkori Erdőgazdák Szövetkezetének  , amiért kiálltak mellettem. A legtöbb segítséget ettől a két gazdálkodótól kaptam, de segített az OMMI is.  A  Nyírerdő Rt., ahol ERTI  kutatóként a legtöbbet dolgoztam, sajnos cserbenhagyott. Ugyanezt tette az OEE Debreceni Helyi Csoportja is. A megélhetésemhez szükséges pénzt  kezdetben  maggyűjtéssel , termőhely feltárással, erdősítési tervek készítésével kerestem. A Puszta Szil magommal nagyon népszerű voltam.  A dunántúli  csemetetermelők is hozzám jártak  magért. Még exportra is gyűjtöttem. 1995-től  2003-ig több mint 3000 kg szil magot hoztam forgalomba, de 1997-től már túlnyomórészt kutatásból, fejlesztésből éltem.

KÉRDÉS

Mi volt a vállalkozásod fő tevékenysége?

VÁLASZ

Még 1982-ben a  Felsőtiszai Erdő és Fafelgolgozó Gazdaság  Vállalati Kutató Fejlesztő Csoportja külső munkatársaként, összeállítottam magamnak egy nemesítői programot, ami a majdani akác energetikai faültetvények biológiai alapjainak fejlesztését célozta . Fő tevékenységként ennek a programnak a megvalósításán dolgoztam.  Gyűjtögettem a nemesítői alapanyagaimat. (20 alföldi csemetekertben  válogattam a kiugróan jó növekedésű akác csemetéket. 116000 db Ófehértói és 24000 db Pusztavacsi akác csemetét válogattam). A válogatott csemetéim felhasználásával 12 községhatárban  40 ha   utódvizsgálati kísérlet létesült.. Ebből az utódvizsgálati kísérleti rendszerből indultam ki. Az utódvizsgálataim keretében törzsfákat szelektáltam. Ezeket törzskönyveztem és 1997-ben az  OMMI-val is nyilvántartásba vetettem. A szelektált törzsfáimról magot  gyűjtöttem, a  magból csemetéket neveltem és újabb utódvizsgálati kísérleteket létesítettem. A törzsfáimat gyökér alapon elszaporítottam (klónoztam). A törzsfa klónok felhasználásával klón kiválasztó kiséleteket létesítettem. A  klónokat  génmegőrzés és újabb nemesítői kiindulási szaporítóanyagok előállítása céljából  archiváltam.  Saját csemetekertet is létesítettem , ahol szuper elit  termesztési fokozatú, vizsgált kategóriájú akác csemetéket neveltem. A csemetekertemből kikerült szaporítóanyagok felhasználásával 12 akác plantázs létesült. Arra törekedtem, hogy a plantázsaim  között legyenek tiszta ófehértói, tiszta pusztavacsi  és vegyes klónú plantázsok is. A plantázsaim általában 30-40 klónosak , de van  kétklónos plantázsom is. Tudomásom szerint kétklónos akác plantázst még nem csinált senki a világon. A szelektált törzsfáim szaporítási, hasznosítási jogát 2006-ban átadtam a Silvanus Díszfaiskola Kft-nek. Azóta már csak keveset foglalkozom  akácnemesítéssel. Az akácnemesítésen kívül még volt más nagy munkám is. Ezek közül is szeretnék néhányat megemlíteni. 1995-ben a Kecskeméti Szaporítóanyag Központ felkérésére fehér nyár, madárcseresznye, vadkörte, kései meggy törzsfákat szelektáltam. Közreműködtem a kiválasztott törzsfák leszaporításában is. 1996-ban, 97-ben,  a FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat kérésére akác gyökereztetési kísérleteket folytattam  tőzeg alapú talajkeverékekkel, egy majdani nagyüzemi vegetatív akácszaporítási technológia kidolgozása és alkalmazása reményében. 1997-ben a Hajdúhadházi Erdőbírtokossági Társulat kérésére felmértem az általuk kezelt kocsányos tölgyesek állapotát. A  10 éven belül vágáséretté váló faállományaikra  készítettem egy  szerkezet átalakítási programot  , amit az erdőfelügyelőséggel is sikerült elfogadtatnunk.  1996-ban vettem Tibolddarócon 7,1 ha felhagyott szőlőt, aminek a helyén 1999 őszén erdőt telepítettem. 2002-ben telepítettem magamnak Kácson 1,4  ha akác energiaerdőt.  Valószínűleg ez a legidősebb üzemi akác energetikai faültetvény Magyarországon. Már  harmadik éve használom. Ebből  származik a háztartási tűzifám.

KÉRDÉS

Mi a 12 év  tapasztalata?

VÁLASZ

Vállalkozóként szinte csak  rossz tapasztalatokat szereztem! A 12 év alatt voltam cégtulajdonos, bírósági szakértő, bejegyzett szaktanácsadó, szakirányító, egyéni vállalkozó, őstermelő. A bürokráciával volt a legtöbb problémám. Vesztemre mindig olyasmivel foglalkoztam, amire nem volt formanyomtatvány. E miatt a hivatalok nehezen tudtak kezelni. Rengeteg  energiámat emésztette fel a hivatalok packázása. Sokszor kellett megalázkodnom, magyarázkodnom. Az Akác-Nyár Menedzser irodámat egyéni cégként jelentettem be a cégbíróságon. Azt hittem, hogy ez lesz  számomra a legjobb vállalkozási forma. Sajnos nem így lett! Felfedezett a Központi Statisztikai Hivatal és kiemelt adatszolgáltatót csináltak belőlem. Nem győztem a beszámolókat gyártani. Azért, hogy megszabaduljak tőlük, kénytelen voltam a cégemet megszüntetni. Persze nem csak a statisztikai hivatallal voltak problémáin. Az APEH is állandóan a sarkamban volt. E miatt  lakóhelyet változtattam, megszűntem,újra kezdtem, hogy legalább egy kis időre kívül kerüljek a látókörükből. Voltam ÁFA mentes, Áfa köteles. Olyan is volt, hogy egyik felem ÁFA mentes őstermelőként , másik felem ÁFA köteles egyéni vállalkozóként tevékenykedett. Magamtól magamnak szolgáltattam. A pályázat kiírókat, a hivatalnokokat így sikerült kicseleznem.

1993. szeptemberében, amikor a fegyelmi vizsgálat záró jegyzőkönyvét aláírtam,  még nem gondoltam,hogy a fegyelmi büntetésemről szóló határozat mellé  a következő évben, ugyanazért a tevékenységemért  egy  kitüntetést is fogok kapni. A fegyelmi vizsgálat tárgyát képező tevékenységemért 1994. október 23-án Püspökladány várostól „PRO URBE” díjat kaptam. Amint már említettem, vállalkozóként 12 akác plantázst létesítettem . A legnagyobb plantázsom Napkoron van (6 ha. Ebből 2 ha 1997 évi telepítésű). A többiek csak 1-2 ha nagyságúak, de már azok is termő korban vannak. Nagy fájdalmam, hogy  a platázsaim Magyarországon még alig-alig hasznosulnak.     Pedig az én akácom lényegesen többet tud , mint a kommersz akác. Van olyan törzsfám, amelyik 12 éves korára elérte a 32 cm –es törzsátmérőt és a 20 m-es famagasságot. A plantázs komponensként hasznosított törzsfáim utódjai is lényegesen nagyobb teljesítményre képesek ,mint a kommersz akác.  Az utódvizsgálatokba annak idején az OMMI munkatársait  is bevontam azért, hogy a különbségeket ne csak én , ők is állapítsák meg a saját méréseik alapján . Meg is állapították, el is híresztelték, de hiába. A gyakorlat eddig még nem mozdult rá  az én akácomra. Remélem, hogy a Silvanus Díszfaiskolai Kft. változtatni fog ezen a helyzeten! A FLORASCA Vállalat megrendelésére kidolgoztam egy olyan vegetatív akácszaporítási technológiát, amellyel   a törzsfáim majdnem mindegyikét kiváló eredménnyel tudtam szaporítani. Sajnos a FLORASCA Vállalatnál közben vezetőség váltás történt. Az új vezetőket  az én akácom , a kidolgozott vegetatív szaporítási technológiám már nem érdekelte, ezért minden abbamaradt. A Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat segítségével kiépítettem egy minden igényt kielégítő akáctermesztési  bemutató területet, ahol a Keresztesi féle akác fajtákat, az én törzsfáimat, törzsfanemzedékeimet,  törzsfaklónjaimat üzemi méretekben lehet tanulmányozni. 1996-ban volt Magyarországon egy nemzetközi nyárfa kongresszus, aminek a keretében ezeket a területeket is bemutatták. Olyan valaki mutogatta, akinek semmi köze sem volt hozzá. A  nevemet az illető meg sem említette, hiába álltam elébe, hogy mutassam magam, átnézett rajtam. Sajnos volt ilyen ERTI munkatársam is. 2000-ben Püspökladányból Kácsra költöztem. Azóta nem tevékenykedem az erdészeti egyesületben , meg vagyok sértődve. Nem járatom az Erdészeti Lapokat sem. Debrecenben és Nyíregyházán nagyon gyorsan  elfelejtettek . Miskolcon még fel sem fedeztek. Előfordult velem olyan is, hogy szélhámosok hálójába keveredtem.  Kétszer kellett  pereskednem azért, hogy az akác csemetéim árát  megfizessék.

KÉRDÉS

Kács neve nem mindenki előtt ismeretes. Hogyan kerültél Kácsra? Mutasd  be röviden ezt a kis falut.

VÁLASZ

Az 1980 –as években mint kiránduló járkáltam a Bükkben. A bükki faluk  közül Kács tetszett a legjobban, nekem is meg a családomnak is. Ezért úgy döntöttünk, ha lesz egy kis pénzünk Kácson veszünk víkend telket. Így kerültem Kácsra.1989-ben építettük azt a házat, amiben már 2000 óta állandó lakosként lakunk. Kács zsákfalu. Én az egyik zsákutcában lakom, enyém a zsáktelek. A lakosság száma jelenleg  kb. 530 fő. A honfoglalást követően évszázadokig  Kács volt az Örs Nemzettség szálláshelye. A román stílusú katolikus templomunk XII-ik századi eredetű. Volt Kácson egy bencés apátság is. A bencések fürdőháza 1431-ben épült az egyik  langyos vizű forrásunkra. A bencés kolostor a török dúlás idején pusztult el, de a fürdőház még ma is viszonylag jó állapotban van. Kács kiemelt ivóvíz bázis. Van 14 forrásunk, amiből 4 langyos vizű. A patakunk valamikor 12 vízi malmot hajtott. Egy malom még ma is megtekinthető, mint műemlék. Kács erdősültsége több mint 90 %-os. Az erdők túlnyomó része természetszerű: cseres- tölgyes-gyertyános erdőtársulások. Van egy kevés bükk is. Sok turisztikai célpont van a falu területén: barlangok, sziklakibúvások, hegylábi rétek, vízfolyások, szurdokvölgyek, szentelt források,  várrom, kálvária, szikla oltár kőhodály, stb. A házas ingatlanok  kb. 30 %-a üdülő. A kácsi erdők  kiváló nagyvadas élőhelyek. Rengeteg gomba, erdei gyümölcs és gyógynövény van az erdeinkben. Jelentős  kácsi rendezvény a vadétel főző verseny ,  a búcsújárás és az úrnapi körmenet. Kács egyik szimbóluma a kislevelű hárs. A hárs szimbólummá nyilvánítását én kezdeményeztem. A másik  szimbólum a magyar tölgy, amely Kácson bizonyítottan őshonos. Van egy 358 éves csertölgyünk is. Valamikor  három erdész  kezelte a kácsi erdőket, ma  egy  kerületvezető erdész  kezeli.

KÉRDÉS

Hogyan telnek a nyugdíjas éveid?

VÁLASZ

2001-ben mentem nyugdíjba. Van három unokám.  Úgy tűnik, hogy tetszik nekik , amit csinálok. Valószínűleg  közülük fog kikerülni majd a munkám folytatója is! 2000 óta vagyok bejegyzett erdőgazdálkodó, az erdeimet én kezelem. Kács és Tibolddaróc határában van 8,5 ha erdőm  (1.4 ha akác energiaerdő; 1,4 ha akác klón archívum; 0,9 ha erdei gyümölcsös; 4,8 ha egyéb keménylombos erdő). Volt  0,2 ha csemetekertem is de a csemetetermelést  2006-ban abbahagytam, A volt csemetekertem jelenleg konyhakert. Ezt most a feleségem műveli , ő a család élelmezési felelőse. Zöldségből, gyümölcsből, krumpliból, kukoricából önellátóak vagyunk. A lakóházam körül van egy gyűjteményes  kertem. Ebben a kertben őrzöm az általam legnagyobbnak tartott hazai dísznövény nemesítő, dr. Barabits Elemér  fajtáit (életművét)..  Elnöke vagyok a Kácsi Hagyományőrző Egyesületnek. Az egyesület keretében a kácsi értékek megőrzését, gyarapítását, népszerűsítését , hasznosítását szorgalmazom. Oktatója vagyok a Kácsi Örs Vezér Erdei Iskolának. Bemutatókat és ismeretterjesztő előadásokat szoktam tartani az erdőmben. Tagja vagyok a B.A.Z. Megyei Erdészeti Szakszemélyzetnek Van érvényes vállalkozói igazolványom,  őstermelői igazolványom, erdész igazolványom. Három kácsi erdőtulajdonosnak szoktam segíteni.  Tagja vagyok az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Arborétumok és Botanikus Kertek Országos Szövetségének, a Miskolci Zöld Akció Egyesületnek, de ezekben a szervezetekben gyakorlatilag csak a tagdíjat fizetem. Tiszteletbeli tagja vagyok a Tibolddaróci Borklubnak A szakmai történéseket az interneten figyelem. Már csak egy újságot járatok. Azt is csak azért, hogy legyen mivel begyújtani a cserépkályhámat. . 2008-ban Kácson tartottuk az évfolyam találkozónkat. 2009-ben  meglátogattak  a hajdúhadházi erdőbirtokosok. Nyugdíjba menetelem óta ez a látogatás volt számomra a legnagyobb elismerés! Az erdőmben rengeteg érdekesség van. Erről már 2003-ban írtam egy rövid beszámolót  az Erdészeti Lapok számára „Az én erdőm” címmel.  A beszámoló megjelenését követően  sokan gratuláltak. Javaslom, hogy abban a számban, amelyikben ez a beszélgetés meg fog jelenni , jelenjen meg  ismét  „Az  én erdőm” című írásom is.

Asztali nézet