A "Nyírségi" akác köztermesztésbe vonása
Az akáctermesztés biológiai alapjainak megújítása
Akácosok kitermelésének-felújításának költség-hozam mérlege
Erdőtelepítésre tervezett mezőgazdasági területek termőhelyvizsgálatának tapasztalatai a nyírségben
Akác-energiaerdők létesítése
és fenntartása
Akác esetében az energiaerdők rövid
vágásfordulójú változata javasolható, főleg
kistermelőknek. (Rövid vágásforduló
alatt értendő a 10-15 éves vágáskor.) A
rövid vágásforduló előnye, hogy az energiaerdő
egy nevelővágás beiktatásával -
akár még véghasználati korban is - hagyományos
erdővé alakítható. (A minirotációs
energiaerdők esetében ilyen lehetőség
nincs.)
Ugyanazt az akácost legfeljebb háromszor
szabad sarjaztatni. A harmadik
sarj után ismét magcsemetéket kell ültetni.
A magcsemetékből származó állományt
12-13 éves korban, az első sarjat
10, a másodikat 12, a harmadikat 13-15
éves korban célszerű kitermelni. Ahhoz,
hogy egy falusi háztartás tűzifa-szükséglete
(8-10 m3/év) minden évben biztosítva
legyen, 1- 2 ha energiaerdőt
kell telepíteni A rövid vágásfordulójú akác energiaerdők
telepítési hálózata 2.5x2
vagy 2,5x1 m. Jó termőhelyeken az előbbi,
közepes termőhelyeken az utóbbi.
(A 2,5x2 m-es hálózatot a jobb növőtér
kihasználása végett, háromszögkötésben
célszerű elrendezni.)
Ültetés előtt az agyagos-vályogos talajokon
35-40 cm-es mélyszántást, a
homoktalajokon 60-70 cm-es mélyforgatást
célszerű végezni. (A talajfelszín elmunkálása
minden esetben kívánatos.) A
csemeték kiültetése kézzel vagy géppel
történhet, ezek a módszerek általában ismertek.
Ültetés után a csemetéket a talaj
felszínéig vissza kell vágni, hogy tőből
egészséges új szárak nőjenek. (Egyszálazást
csak abban az esetben kell végezni,
ha a hagyományos erdővé történő átalakítás
lehetőségét is fenn kívánjuk tartani.)
Nagyon fontos az ültetvény talajápolása,
amit az ültetés után az állomány teljes
záródásáig (3-6 éves korig) rendszeresen
el kell végezni. Ez évente három-
négy sorközművelést (tárcsázást, talajmarózást)
jelent, de az első évben a
csemeték sorát is legalább kétszer ajánlatos
megkapálni. (Ha a gyomosodást 3-
6 évig sikerül megakadályozni, akkor a
következő fordulók sarjállományait valószínűleg
nem kell ápolni, tehát megéri!)
Az akác-energiaerdőben nevelővágást
vagy törzsápoló nyesést nem kell végezni.
(Nevelővágásra csak akkor van szükség,
ha energiaerdőnket hagyományos
erdővé akarjuk átalakítani.)
Az akác-energiaerdők
támogatottsága
Az energiaerdő nem csak erdőgazdálkodási
téma. A környezetvédelemben, az
energiaellátás racionalizálásában, a
vidéki lakosság foglalkoztatásában,
az elmaradott térségek fejlesztésében
is legalább olyan fontos lehet, mint
a földhasznosításban vagy a vidéki
lakosság tüzelőanyag-ellátásában. A
nem fatermesztési haszonvételi lehetőségek
közül a következőket érdemes
külön is hangsúlyozni:
Az energiaerdők a mezőgazdasági
művelésből kikerülő földterületeket
hasznosítják, a vidéki (falusi) lakosság
jövedelemszerzési lehetőségeit
bővítik, a talajt és a levegőt javítják,
általában a környezetüket is védik.
Az energiaerdőben felhalmozódó
napenergia villamos energiává is átalakítható
és az ország villamos hálózatába
betáplálva bármely fogyasztóhoz eljuttatható.
(A kisebb lélekszámú, hátrányos
helyzetű vidéki települések körülfásításával
és megfelelő tüzelőberendezések
odatelepítésével az energiaerdő - legalábbis
a helyi lakosságnak - olcsó és
biztos villamosenergia-forrást is jelenthetne.)
Az energiaerdő beruházási tőkeigénye
kicsi. (A rövid vágásfordulójú
akácültetvények estében cz legfeljebb
500 000 Ft/ha.) Egyszeri beruházással
több évtizedig funkcionáló, három-négy
alkalommal kitermelhető és magától
megújuló (felsarjadó) faállomány jön létre.
Az energiaerdők kitermelése teljes
mértékben gépesíthető, de hagyományos
módon, egyszerű kézi szerszámokkal is
elvégezhető. Az energiaerdők legfőbb
támogatói az állami pénzforrások (fejlesztési
alapok) lehetnek. Ilyenek pl. a
mezőgazdaság-fejlesztési alap. a környezetvédelmi
alap, a térségfejlesztési alap.
a munkaerő-foglalkoztatási alap stb. (Az
energiaerdők telepítésében, finanszírozásában,
hasznosításában az önkormányzatok
és az energiaszolgáltatók is érdekeltek
lehetnek!) Az állami fejlesztési alapokból
támogatás pályázati úton kérhető.
A pályázatokat célszerű szakemberrel
(bejegyzett szaktanácsadóval) készíttetni!"
Az energiaerdők szaporítóanyag-ellátása
Magyarországon jelenleg több mint
200 olyan csemetekert van, ahol akáccsemetét
is termelnek. (Akáccsemetét
csak engedélyes csemetekertből vagy
szaporítóanyag-kereskedőtől szabad vásárolni.)
A forgalomba kerülő csemetéket
magból vagy az akác valamelyik növényi
részéből (pl.-ul gyökérből) nevelik.
A magcsemeték a magtermelő
állományok magonc utódai és általában
egyéves magágyi csemeteként kerülnek
forgalomba. (Ezen kívül kapható
még egyéves válogatott és kétéves iskolázott
csemete is. A magcsemetékből általában
túlkínálat van, ezért érdemes
több csemetekertben is érdeklődni.) A
vegetatív úton nevelt csemeték az államilag
minősített akácfajták utódai, és általában
egyéves gyökeresdugványként
kerülnek forgalomba. (Előfordulhat még
kétéves gyökeresdugvány vagy valamilyen
oltványcsemete is.) Energiaerdők
telepítéséhez a kétéves gyökeresdugvány
vagy az egyéves válogatott magcsemete
a legalkalmasabb
AKÁC PLANTÁZSOK LÉTESÍTÉSE
CÉLKITÜZÉS:
Az akác fafajú energetikai faültetvények biológiai alapjainak fejlesztése keretében létrejött legújabb kutatási eredmények gyakorlati bevezetése. A nemesített szaporítóanyaggal történő ellátás alapjainak (üzemi szaporitóanyag bázisainak) kiépítése.
Nagy teljesítményű akác törzsfák ex situ génmegőrzése.
A célkitűzés indokoltsága:
A faanyag energetikai célú termesztése és felhasználása az elkövetkezendő évek kiemelt feladata lesz. A földhasználat racionalizálása és a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedése miatt várható, hogy az akác szaporítóanyagok iránti kereslet évről-évre növekedni fog. Rövid időn belül a jelenleginek akár a duplájára is növekedhet.
Magyarországon jelenleg kb.40 millió akác csemete kerül kiültetésre évente az erdőtelepítések keretében.
Új fatermesztési módszerként került bevezetésre az energetikai faültetvény. Várható, hogy az energetikai faültetvények túlnyomó része ( több mint 50 %-a) akác fafajjal fog megvalósulni. Az energetikai faültetvények létesítéséhez nemesített szaporítóanyagot célszerű használni , mert a nemesített szaporítóanyagok használata esetén sokkal nagyobb faanyag hozam érhető el, mint a kommersz akác használata esetében.
Az új telepítések nemesített szaporítóanyaggal történő biztonságos ellátásához minden igényt kielégítő és minősített szaporítóanyagokat kibocsátó törzsültetvények /plantázsok,/ létesítése szükséges .
A törzsültetvények kellő mértékű megvalósulása esetén várható, hogy az akác energetikai faültetvények túlnyomó része nemesített szaporítóanyagok felhasználásával fog létesülni. A nemesített szaporítóanyagokkal létesített faültetvények hozamai minimum 40 %-al lesznek nagyobbak, mint a hagyományos szaporítóanyagokkal létesített faültetvényeké.
A megvalósuló , elit termesztési fokozatú, vizsgált kategóriájú szaporítóanyagokat kibocsátó plantázsok tevékenységének ellenőrzése, minősítése lényegesen könnyebb lesz, mint a kommersz szaporítóanyag forrásoké.
Nemesítő: dr.Kapusi Imre 3424. KÁCS. Dózsa Gy. u. 36
Fajtajogosult: SILVANUS DISZFAISKOLA KFT. 9444. Fertőszentmiklós. Petőházi u. 1
’TURBO’ akác magtermesztő ültetvény
(30 év akácnemesítési eredménye 30 hektárba sűrítve. Szabó Gábor erdőmérnök írása)
Magyarország az akácgazdálkodásban és az akác nemesítésében is a világ élvonalába tartozik. Ezt a tényt mind hazai mind nemzetközi fórumokon előszeretettel emlegetjük, és méltán lehetünk büszkék az elért eredményekre. Ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló fajtaválasztékot és a hazai akácgazdálkodásban alkalmazott nemesített szaporítóanyagok arányát, akkor már sokkal árnyaltabb képet kapunk, hiszen akácerdeinkben, ültetvényeinkben csak elvétve találunk magas nemesítési fokozatú szaporítóanyagot és abból fejlődött állományokat. Erdeink, ültetvényeink többsége magtermő állományok alól gyűjtött akácmagokból nőtt, melyek közül a szakmában talán legismertebbek a ’PUSZTAVACSI’ és ’ÓFEHÉRTÓI’ kijelölt magtermő állományok. Üdvölendő eredmény volna, ha az eredmények büszke emlegetése mellett az akácgazdálkodásban fokozatosan nagyobb teret kapnának a magas genetikai értékű nemesített akác fajták, ezzel emelve az állományok minőségét és a kitermelésekben az értékesebb választékok arányát. Nyilván a fenti célnak elengedhetetlen alapfeltétele a versenyképes áron beszerezhető nemesített szaporítóanyag.
Az akác hazai nemesítésének történetét számos munka feldolgozta már, sokan az ’ÁRBOCAKÁC’ fajtacsoportot azonosítják az akácnemesítés legfontosabb eredményeivel, gondolok itt többek között az ’ÜLLŐI’ vagy ’NYÍRSÉGI’ fajtákra. A legújabb fajtákat, mint az elmúlt 30 év nemesítői munkájának eredményeit már talán kevesebben ismerik. Dr. Kapusi Imre az Erdészeti Tudományos Intézetben, majd később önállóan is folytatta nemesítői tevékenységét, melynek alapgondolatát az akác fiatal kori gyors növekedésében rejlő előnyök kihasználása és a célzott szelekciós tevékenység adta. Külön cikket érdemelne a nemesítési folyamat és négy utódnemzedéken át végzett szelekciós módszer leírása, helyszűkében itt csak a leglényegesebb pontokat emeljük ki.
A nemesítés kiindulási alapanyagát üzemi magtermő állományokból származó magonc csemeték adták. 20 alföldi csemetekertben 7 év alatt kiválogatásra kerültek a kiugróan jó növekedésű egyedek (első szelekció). A kiválogatott 116 000 db Ófehértói és 24 000 db Pusztavacsi származású csemete összesen 40 hektár kísérleti erdősítésbe került kiültetésre 13 községhatárban. Ezekben az utódvizsgálati állományokban szelektált tovább a nemesítő, ennek során 125 jó növekedésű és jó törzsalakú törzsfa került kijelölésre (második szelekció). A 125 törzsfa törzskönyvezésre került. A nemesítési folyamat itt kettévált. 86 gyökérdugvánnyal jól szaporítható törzsfaklón került kiválasztásra (harmadik szelekció) és kihelyezésre klónkísérletekbe, emellett a 125 törzsfa magonc utódaiból több helyszínen utódvizsgálatokat létesítettek. A törzsfanemzedékek visszatérő felvételezése és értékelése alapján a 125 törzsfából kiválasztásra kerültek azok, amelyek magonc utódai a legnagyobb faanyagproduktumot adták az utódvizsgálatokban (negyedik szelekció). A 8 legjobb utódnemzedékkel rendelkező törzsfa adja az ún. ’TURBO’ fajtacsoportot.
Felismerve a nemesítés eredményeiben rejlő lehetőségeket, Németh Jenő, mint a Silvanus cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője megállapodást kötött Dr. Kapusi Imrével, és megvásárolta a 125 törzsfa és a törzsfák utódnemzedékeinek hasznosítási jogait. A legjobb nyolc törzsfa vegetatív felszaporításával nyert klóncsemetékből 2012-2013 folyamán a Silvanus 30 hektáron magtermesztő ültetvényt létesített Zala megyében azzal a céllal, hogy mind a hazai mind a nemzetközi piacra vizsgált kategóriájú, elit termesztési fokozatú, fémzárolt ’TURBO’ akác magot és ebből nevelt magonc csemetét tudjon előállítani. A plantázsban felhasznált klónok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál növényfajta oltalomra bejelentésre kerültek, elkerülendő a jogosultak körén kívüli illetéktelen szaporítást és hasznosítást.
A nemesítési folyamatot a Silvanus cégcsoport nem fejezte be a ’TURBO’ klónok hasznosításával, hanem saját üzemi körben tovább folytatta azt a 125 törzsfa utódnemzedékében végzett egyedszelekcióval, melynek célja immáron a gyors növekedés mellett a kiváló törzsalakkal és faminőséggel rendelkező fák kiválasztása volt (ötödik szelekció). A kijelölt törzsfák és vegetatív utódaik alkotják a ’TURBO-OBELISK’ fajtacsoportot. A jelenleg is folyó K+F tevékenységünk legfontosabb feladata az új fajták tesztelése és a ’TURBO-OBELISK’ vegetatív szaporítóanyag üzemi léptékű előállításának kidolgozása az önköltségek fokozatos csökkentése mellett. A cél versenyképes árú, magas genetikai értékű vegetatív szaporítóanyag előállítása. A K+F munkát az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam is támogatta a GOP-1.1.1-11-2012-0084 számú pályázati konstrukcióban.
A ’TURBO’ és ’TURBO-OBELISK’ fajtákról bővebben a www.silvanusforestry.com oldalon tájékozódhatnak, illetve a Silvanus erdészeti üzletágának kollégái adnak részletes felvilágosítást.
Budapest. 2014.
Turbo Obelisk akác