KÜLÖNLEGES ERDŐK ÉS FÁK TIBOLDDARÓC ÉS KÁCS HATÁRÁBAN
Kács erdősültsége több mint 90 %-os. Az erdők túlnyomó része cseres-kocsánytalan tölgyes, de vannak elegyetlen tölgyesek ,bükkösök, fenyvesek is. Az erdők cserje világa rendkívül változatos. A Bükk Hegység valamennyi cserjéje megtalálható Kácson. Igen sok gomba, gyógynövény és erdei gyümölcs is van a kácsi erdőkben.
- kép (húsos som erdei gyümölcs)
A Kács közeli erdők legidősebb ,legnagyobb méretű fája a képen látható ős cser.
- kép (cser tölgy)
Ez a fa 1652-ben született! A 2008. szeptemberében mért törzskerülete 525 cm; koronaátmérője 25 m ; kora 356 év.
Kácsi különlegesség a magyar tölgy , ami bizonyítottan csak itt őshonos!
- kép (magyar tölgy)
Kács szimbóluma a kislevelű hárs! Ehhez a fafajhoz kötődik az az Isteni Csoda ( a Szent Háromság megjelenése bárányok képében), ami miatt Kácson 1730. óta minden évben búcsújárást rendeznek. A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többisten-hitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek természettiszteletét. Valamikor réges-régen a fák voltak az istenek lakóhelyei. A falusi népek lakóhelyük legmagasabb fáját, az ősi hiedelemnek megfelelően, valamelyik istennek tisztelték. Az ókor és a középkor népei hitték, hogy a fákban szellemek laknak. A fákban laknak őseik szellemei is. A családfák végső soron ezekben a képzetekben gyökereznek. Számos fát, főleg kislevelű hársfát kapcsolt a néphit a magyar történelem nagy alakjaihoz is. Mátyás Királyhoz, Zrínyi Miklóshoz, Rákóczi Ferenchez, stb. Kács határában is vannak ilyen idős fák úgynevezett tanú fák. A képen látható barlang lakás feletti kislevelű hárs is egy ilyen tanú fa.
- kép (kislevelű hárs)
Kácsi szokás volt valamikor ,hogy a barlang lakások fölé, homlokzat védelmi céllal kislevelű hársfát ültettek. A hárs terjedelmes gyökérzetével a hegyről lefolyó csapadékvíz talaj erodáló hatását korlátozta, hatalmas koronájával pedig a ház udvarát árnyékolta. A hazai kertépítészetben a reneszánsz kor óta alkalmazzák a hársfákat. Előszeretettel ültették a kastélyok, kúriák kertjeibe és sétautak fasoraiba. A magyarországi hársfasorok között leghíresebb a nagycenki, amelyet 1760. táján létesítettek. E kettős fasor jellegzetes példája az akkor divatos kettős fasoroknak, az un . „allé vert”-eknek.
- kép kettős fasor
A hársfasor telepítése napjainkban is divatos. Egyik szép példája ennek az a hársfasor, amit a millecentenáriumi faültetési mozgalom keretében (1996-ban) létesítettek a Balaton Felvidékén , a Kapolcsról Taljándörögdbe vezető út mentén ,az úgynevezett „Művészetek Völgyében”. Ehhez hasonló szimbólum lesz egykor az a hársfasor is , amit a kácsi lakosok létesítettek 2009-ben a Kács-Tiboldaróc közötti kövesútjuk mentén.
A sziklás-köves hegyhátak karsztbokor erdei , a szurdok völgyek gyertyános-tölgyesei, a hegylábi rétek vízfolyások égeresei , füzesei úgyszintén különleges értékei Kácsnak!
- kép (hamvas éger)
Felhasznált irodalom: Konkolyné dr. Gyurkó Éva. (2005): A kislevelű hárs kultúrtörténete, kertépítészeti szerepe.
Dr.Kapusi Imre
erdőmérnök