INTERJÚ AZ ERDÉSZETI LAPOKNAK (az interjút Pápai Gábor erdőmérnök készítette)
KÉRDÉS
Az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának voltál az igazgatója, így ismert meg a szakma. Egyszer csak vállalkozó lettél! Mi történt?
VÁLASZ
1982. és 1994. között voltam állomásigazgató. Ténykedésem alatt az állomás létszáma kétszeresére, az állóeszközök bruttó értéke több mint ötszörösére, a megbízásos munkák árbevétele tizennyolcszorosára emelkedett. ERTI kezelésbe vettem a püspökladányi 407 ha-os szikkísérleti erdőkomplexumot és 6 ha-ral bővítettem az arborétumunkat. A rendszerváltás után az állomás valamennyi épületét felújítottam. Bemutató házat , erdei iskolát, üvegházat , ló istállót , kilátót, víztározót, teniszpályát, szilárd burkolatú utat, gépkocsi parkolót építettem. Kicseréltem az összes légvezetéket földkábelre és az azbeszt ivóvízvezetékeket műanyag vezetékekre. Kiépítettem az állomás számítástechnikai és távközlési rendszerét. Országos rendezvényeket szerveztem, előadásokat, bemutatókat tartottam. A rendszerváltásban is részt vettem. Én voltam a Hajdú-Bihar Megyei V. számú Választó Körzet Választási Bizottságának az elnöke. Nagyon hasznosnak éreztem magam, rengeteg sikerélményben volt részem. A baj valószínűleg 1992-ben kezdődött, amikor vettem magamnak két lovat, s a lovakkal kültagként beléptem az Álomzug Betéti Társaságba. / Ez a betéti társaság bérelte az állomás legelőit és üresen álló épületeit/.
1993-ban az ERTI élén vezető váltás történt . Az új vezetőnél a közvetlen környezetemből valaki besározott. Fegyelmi vizsgálat indult ellenem. A vizsgálat alaposságára utal , hogy még az arborétum fa kerítésébe bevert szegeket is megszámolták. Három napig tartott mire megállapították, hogy a kerítésben több szeg van , mint amennyit a boltból vásároltunk. Nem akarták elhinni, ezért újra számoltak. Két hónapig tartó, minden részletre kiterjedő vizsgálat után megkaptam a szerintem már jóval előbb meghozott fegyelmi határozatot, miszerint visszavonták állomásigazgatói megbízásomat. Indoklás: „dr. Kapusi Imre a saját nevében az intézetet képviselve az Álomzug BT-vel bérleti szerződéseket kötött, a bérleti szerződés joghatályos aláírására nem volt jogosult”. Azt nem vizsgálták, hogy ezek a szerződések a korábbi ERTI szerződéseknél lényegesen kedvezőbbek voltak. A fegyelmi határozatot megfellebbeztem, munkaügyi bírósághoz fordultam. Sajnos a bíróságon nem nekem adtak igazat. Sőt, kioktattak! Azt mondták, hogy egy közalkalmazottnak nem kötelessége a tevékenysége gazdasági előnyeit - hátrányait mérlegelnie. Ez csak a verseny szférában elvárás. Néhány hónap elteltével az állomáson a nemesítői részleget megszüntették, mondhatnám úgy is, hogy kiszerveztek az ERTI-ből. Így lettem vállalkozó. Azért az ERTI kapcsolatom nem szakadt meg. Azóta is minden évben kötnek velem egy megbízási szerződést, aminek a keretében fizetik a törvény által előírt nemesítői jutalékomat. ERTI kutatóként 15 nyár , 3 fűz és 1 szil fajta előállításában vettem részt. Ezért évente szoktam kapni 3-4 ezer forint nemesítői jutalékot.
KÉRDÉS
Nehéz volt az indulás?
VÁLASZ
Hát nem volt könnyű! Az ellenségeim rossz híremet keltették. Szerencsére nem estem pánikba. Az ERTI-től kapott végkielégítésemből vettem egy gépkocsit, megnyitottam az Akác-Nyár Menedzser Irodámat és folytattam a munkát ott, ahol abbahagytam. Nem kellett pályát változtatnom! Az üzemi kísérleti területeim jelentős részét, a területek tulajdonosainak kérésére továbbra is én gondoztam Nagy erőt és önbizalmat adott, hogy az ERTI helyett engem választottak! A magánerdő szektorban volt néhány ismerősöm, akikkel már korábban is együtt dolgoztam, ők segítettek. Hálával tartozom a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulatnak és a Napkori Erdőgazdák Szövetkezetének , amiért kiálltak mellettem. A legtöbb segítséget ettől a két gazdálkodótól kaptam, de segített az OMMI is. A Nyírerdő Rt., ahol ERTI kutatóként a legtöbbet dolgoztam, sajnos cserbenhagyott. Ugyanezt tette az OEE Debreceni Helyi Csoportja is. A megélhetésemhez szükséges pénzt kezdetben maggyűjtéssel , termőhely feltárással, erdősítési tervek készítésével kerestem. A Puszta Szil magommal nagyon népszerű voltam. A dunántúli csemetetermelők is hozzám jártak magért. Még exportra is gyűjtöttem. 1995-től 2003-ig több mint 3000 kg szil magot hoztam forgalomba, de 1997-től már túlnyomórészt kutatásból, fejlesztésből éltem.
KÉRDÉS
Mi volt a vállalkozásod fő tevékenysége?
VÁLASZ
Még 1982-ben a Felsőtiszai Erdő és Fafelgolgozó Gazdaság Vállalati Kutató Fejlesztő Csoportja külső munkatársaként, összeállítottam magamnak egy nemesítői programot, ami a majdani akác energetikai faültetvények biológiai alapjainak fejlesztését célozta . Fő tevékenységként ennek a programnak a megvalósításán dolgoztam. Gyűjtögettem a nemesítői alapanyagaimat. (20 alföldi csemetekertben válogattam a kiugróan jó növekedésű akác csemetéket. 116000 db Ófehértói és 24000 db Pusztavacsi akác csemetét válogattam). A válogatott csemetéim felhasználásával 12 községhatárban 40 ha utódvizsgálati kísérlet létesült.. Ebből az utódvizsgálati kísérleti rendszerből indultam ki. Az utódvizsgálataim keretében törzsfákat szelektáltam. Ezeket törzskönyveztem és 1997-ben az OMMI-val is nyilvántartásba vetettem. A szelektált törzsfáimról magot gyűjtöttem, a magból csemetéket neveltem és újabb utódvizsgálati kísérleteket létesítettem. A törzsfáimat gyökér alapon elszaporítottam (klónoztam). A törzsfa klónok felhasználásával klón kiválasztó kiséleteket létesítettem. A klónokat génmegőrzés és újabb nemesítői kiindulási szaporítóanyagok előállítása céljából archiváltam. Saját csemetekertet is létesítettem , ahol szuper elit termesztési fokozatú, vizsgált kategóriájú akác csemetéket neveltem. A csemetekertemből kikerült szaporítóanyagok felhasználásával 12 akác plantázs létesült. Arra törekedtem, hogy a plantázsaim között legyenek tiszta ófehértói, tiszta pusztavacsi és vegyes klónú plantázsok is. A plantázsaim általában 30-40 klónosak , de van kétklónos plantázsom is. Tudomásom szerint kétklónos akác plantázst még nem csinált senki a világon. A szelektált törzsfáim szaporítási, hasznosítási jogát 2006-ban átadtam a Silvanus Díszfaiskola Kft-nek. Azóta már csak keveset foglalkozom akácnemesítéssel. Az akácnemesítésen kívül még volt más nagy munkám is. Ezek közül is szeretnék néhányat megemlíteni. 1995-ben a Kecskeméti Szaporítóanyag Központ felkérésére fehér nyár, madárcseresznye, vadkörte, kései meggy törzsfákat szelektáltam. Közreműködtem a kiválasztott törzsfák leszaporításában is. 1996-ban, 97-ben, a FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat kérésére akác gyökereztetési kísérleteket folytattam tőzeg alapú talajkeverékekkel, egy majdani nagyüzemi vegetatív akácszaporítási technológia kidolgozása és alkalmazása reményében. 1997-ben a Hajdúhadházi Erdőbírtokossági Társulat kérésére felmértem az általuk kezelt kocsányos tölgyesek állapotát. A 10 éven belül vágáséretté váló faállományaikra készítettem egy szerkezet átalakítási programot , amit az erdőfelügyelőséggel is sikerült elfogadtatnunk. 1996-ban vettem Tibolddarócon 7,1 ha felhagyott szőlőt, aminek a helyén 1999 őszén erdőt telepítettem. 2002-ben telepítettem magamnak Kácson 1,4 ha akác energiaerdőt. Valószínűleg ez a legidősebb üzemi akác energetikai faültetvény Magyarországon. Már harmadik éve használom. Ebből származik a háztartási tűzifám.
KÉRDÉS
Mi a 12 év tapasztalata?
VÁLASZ
Vállalkozóként szinte csak rossz tapasztalatokat szereztem! A 12 év alatt voltam cégtulajdonos, bírósági szakértő, bejegyzett szaktanácsadó, szakirányító, egyéni vállalkozó, őstermelő. A bürokráciával volt a legtöbb problémám. Vesztemre mindig olyasmivel foglalkoztam, amire nem volt formanyomtatvány. E miatt a hivatalok nehezen tudtak kezelni. Rengeteg energiámat emésztette fel a hivatalok packázása. Sokszor kellett megalázkodnom, magyarázkodnom. Az Akác-Nyár Menedzser irodámat egyéni cégként jelentettem be a cégbíróságon. Azt hittem, hogy ez lesz számomra a legjobb vállalkozási forma. Sajnos nem így lett! Felfedezett a Központi Statisztikai Hivatal és kiemelt adatszolgáltatót csináltak belőlem. Nem győztem a beszámolókat gyártani. Azért, hogy megszabaduljak tőlük, kénytelen voltam a cégemet megszüntetni. Persze nem csak a statisztikai hivatallal voltak problémáin. Az APEH is állandóan a sarkamban volt. E miatt lakóhelyet változtattam, megszűntem,újra kezdtem, hogy legalább egy kis időre kívül kerüljek a látókörükből. Voltam ÁFA mentes, Áfa köteles. Olyan is volt, hogy egyik felem ÁFA mentes őstermelőként , másik felem ÁFA köteles egyéni vállalkozóként tevékenykedett. Magamtól magamnak szolgáltattam. A pályázat kiírókat, a hivatalnokokat így sikerült kicseleznem.
1993. szeptemberében, amikor a fegyelmi vizsgálat záró jegyzőkönyvét aláírtam, még nem gondoltam,hogy a fegyelmi büntetésemről szóló határozat mellé a következő évben, ugyanazért a tevékenységemért egy kitüntetést is fogok kapni. A fegyelmi vizsgálat tárgyát képező tevékenységemért 1994. október 23-án Püspökladány várostól „PRO URBE” díjat kaptam. Amint már említettem, vállalkozóként 12 akác plantázst létesítettem . A legnagyobb plantázsom Napkoron van (6 ha. Ebből 2 ha 1997 évi telepítésű). A többiek csak 1-2 ha nagyságúak, de már azok is termő korban vannak. Nagy fájdalmam, hogy a platázsaim Magyarországon még alig-alig hasznosulnak. Pedig az én akácom lényegesen többet tud , mint a kommersz akác. Van olyan törzsfám, amelyik 12 éves korára elérte a 32 cm –es törzsátmérőt és a 20 m-es famagasságot. A plantázs komponensként hasznosított törzsfáim utódjai is lényegesen nagyobb teljesítményre képesek ,mint a kommersz akác. Az utódvizsgálatokba annak idején az OMMI munkatársait is bevontam azért, hogy a különbségeket ne csak én , ők is állapítsák meg a saját méréseik alapján . Meg is állapították, el is híresztelték, de hiába. A gyakorlat eddig még nem mozdult rá az én akácomra. Remélem, hogy a Silvanus Díszfaiskolai Kft. változtatni fog ezen a helyzeten! A FLORASCA Vállalat megrendelésére kidolgoztam egy olyan vegetatív akácszaporítási technológiát, amellyel a törzsfáim majdnem mindegyikét kiváló eredménnyel tudtam szaporítani. Sajnos a FLORASCA Vállalatnál közben vezetőség váltás történt. Az új vezetőket az én akácom , a kidolgozott vegetatív szaporítási technológiám már nem érdekelte, ezért minden abbamaradt. A Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat segítségével kiépítettem egy minden igényt kielégítő akáctermesztési bemutató területet, ahol a Keresztesi féle akác fajtákat, az én törzsfáimat, törzsfanemzedékeimet, törzsfaklónjaimat üzemi méretekben lehet tanulmányozni. 1996-ban volt Magyarországon egy nemzetközi nyárfa kongresszus, aminek a keretében ezeket a területeket is bemutatták. Olyan valaki mutogatta, akinek semmi köze sem volt hozzá. A nevemet az illető meg sem említette, hiába álltam elébe, hogy mutassam magam, átnézett rajtam. Sajnos volt ilyen ERTI munkatársam is. 2000-ben Püspökladányból Kácsra költöztem. Azóta nem tevékenykedem az erdészeti egyesületben , meg vagyok sértődve. Nem járatom az Erdészeti Lapokat sem. Debrecenben és Nyíregyházán nagyon gyorsan elfelejtettek . Miskolcon még fel sem fedeztek. Előfordult velem olyan is, hogy szélhámosok hálójába keveredtem. Kétszer kellett pereskednem azért, hogy az akác csemetéim árát megfizessék.
KÉRDÉS
Kács neve nem mindenki előtt ismeretes. Hogyan kerültél Kácsra? Mutasd be röviden ezt a kis falut.
VÁLASZ
Az 1980 –as években mint kiránduló járkáltam a Bükkben. A bükki faluk közül Kács tetszett a legjobban, nekem is meg a családomnak is. Ezért úgy döntöttünk, ha lesz egy kis pénzünk Kácson veszünk víkend telket. Így kerültem Kácsra.1989-ben építettük azt a házat, amiben már 2000 óta állandó lakosként lakunk. Kács zsákfalu. Én az egyik zsákutcában lakom, enyém a zsáktelek. A lakosság száma jelenleg kb. 530 fő. A honfoglalást követően évszázadokig Kács volt az Örs Nemzettség szálláshelye. A román stílusú katolikus templomunk XII-ik századi eredetű. Volt Kácson egy bencés apátság is. A bencések fürdőháza 1431-ben épült az egyik langyos vizű forrásunkra. A bencés kolostor a török dúlás idején pusztult el, de a fürdőház még ma is viszonylag jó állapotban van. Kács kiemelt ivóvíz bázis. Van 14 forrásunk, amiből 4 langyos vizű. A patakunk valamikor 12 vízi malmot hajtott. Egy malom még ma is megtekinthető, mint műemlék. Kács erdősültsége több mint 90 %-os. Az erdők túlnyomó része természetszerű: cseres- tölgyes-gyertyános erdőtársulások. Van egy kevés bükk is. Sok turisztikai célpont van a falu területén: barlangok, sziklakibúvások, hegylábi rétek, vízfolyások, szurdokvölgyek, szentelt források, várrom, kálvária, szikla oltár kőhodály, stb. A házas ingatlanok kb. 30 %-a üdülő. A kácsi erdők kiváló nagyvadas élőhelyek. Rengeteg gomba, erdei gyümölcs és gyógynövény van az erdeinkben. Jelentős kácsi rendezvény a vadétel főző verseny , a búcsújárás és az úrnapi körmenet. Kács egyik szimbóluma a kislevelű hárs. A hárs szimbólummá nyilvánítását én kezdeményeztem. A másik szimbólum a magyar tölgy, amely Kácson bizonyítottan őshonos. Van egy 358 éves csertölgyünk is. Valamikor három erdész kezelte a kácsi erdőket, ma egy kerületvezető erdész kezeli.
KÉRDÉS
Hogyan telnek a nyugdíjas éveid?
VÁLASZ
2001-ben mentem nyugdíjba. Van három unokám. Úgy tűnik, hogy tetszik nekik , amit csinálok. Valószínűleg közülük fog kikerülni majd a munkám folytatója is! 2000 óta vagyok bejegyzett erdőgazdálkodó, az erdeimet én kezelem. Kács és Tibolddaróc határában van 8,5 ha erdőm (1.4 ha akác energiaerdő; 1,4 ha akác klón archívum; 0,9 ha erdei gyümölcsös; 4,8 ha egyéb keménylombos erdő). Volt 0,2 ha csemetekertem is de a csemetetermelést 2006-ban abbahagytam, A volt csemetekertem jelenleg konyhakert. Ezt most a feleségem műveli , ő a család élelmezési felelőse. Zöldségből, gyümölcsből, krumpliból, kukoricából önellátóak vagyunk. A lakóházam körül van egy gyűjteményes kertem. Ebben a kertben őrzöm az általam legnagyobbnak tartott hazai dísznövény nemesítő, dr. Barabits Elemér fajtáit (életművét).. Elnöke vagyok a Kácsi Hagyományőrző Egyesületnek. Az egyesület keretében a kácsi értékek megőrzését, gyarapítását, népszerűsítését , hasznosítását szorgalmazom. Oktatója vagyok a Kácsi Örs Vezér Erdei Iskolának. Bemutatókat és ismeretterjesztő előadásokat szoktam tartani az erdőmben. Tagja vagyok a B.A.Z. Megyei Erdészeti Szakszemélyzetnek Van érvényes vállalkozói igazolványom, őstermelői igazolványom, erdész igazolványom. Három kácsi erdőtulajdonosnak szoktam segíteni. Tagja vagyok az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Arborétumok és Botanikus Kertek Országos Szövetségének, a Miskolci Zöld Akció Egyesületnek, de ezekben a szervezetekben gyakorlatilag csak a tagdíjat fizetem. Tiszteletbeli tagja vagyok a Tibolddaróci Borklubnak A szakmai történéseket az interneten figyelem. Már csak egy újságot járatok. Azt is csak azért, hogy legyen mivel begyújtani a cserépkályhámat. . 2008-ban Kácson tartottuk az évfolyam találkozónkat. 2009-ben meglátogattak a hajdúhadházi erdőbirtokosok. Nyugdíjba menetelem óta ez a látogatás volt számomra a legnagyobb elismerés! Az erdőmben rengeteg érdekesség van. Erről már 2003-ban írtam egy rövid beszámolót az Erdészeti Lapok számára „Az én erdőm” címmel. A beszámoló megjelenését követően sokan gratuláltak. Javaslom, hogy abban a számban, amelyikben ez a beszélgetés meg fog jelenni , jelenjen meg ismét „Az én erdőm” című írásom is.